A hagyatéki eljárás az illetékes közjegyző, illetve egyes eljárási cselekményeket tekintve az illetékes jegyző hatáskörébe tartozik.

A hagyatéki eljárás akkor indul, amikor a jegyző

• a halottvizsgálati bizonyítvány alapján,
• ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzése alapján, vagy - olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik,
• értesül az örökhagyó haláláról.

A hagyaték leltározását a jegyző nevében és megbízásából a hagyatéki ügyintéző végzi.

Az eljárás lefolytatására az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában az utolsó belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző, illetve közjegyző az illetékes.

A hagyatékot a következő esetekben kell leltározni:

• ha a hagyatékban belföldi ingatlan, belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van, lajstromozott vagyontárgy van, 300.000,- Ft/főt meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy valószínűsíthető, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.
• A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van és méhmagzat, cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú, ismeretlen helyen lévő személy, ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy,
• továbbá ha az örökösként érdekelt csak az állam vagy belföldi települési önkormányzat.

Az ügyintéző a leltár felvétele érdekében beszerzi az ingatlanok tulajdoni lapjait, adó- és értékbizonyítványait, beidézi és meghallgatja az öröklésben érdekelt hozzátartozókat, majd a rendelkezésére álló iratokat és a hagyatéki leltárt megküldi az illetékes közjegyzőnek a hagyatéki eljárás további lefolytatása érdekében.