A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint:

• a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják.
• A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
• Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában háborítanak, egy éven belül a jegyzőtől és a bíróságtól is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
• A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

Birtokvédelmi eljárás a bejelentő kérelmére indul, a bejelentő által meghatározott személlyel szemben. A kérelem benyújtható a melléklet szerinti nyomtatványon, illetve bármilyen más formában, írásban.

 A kérelemnek kötelezően tartalmaznia kell:

• a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,
• a birtoksértő személy nevét, lakcímét, vagy székhelyét,
• a birtoksértő helyzet, esemény leírását, továbbá a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
• mikor és hol történt a birokháborítás, mennyi ideje tart,
• a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelem,
• a birtoksértésre vonatkozó bizonyítékok csatolása, tanúk meghallgatásának indítványozása esetén a tanúk megnevezése, értesítési címe,
• ha a bejelentő jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a cégkivonatot és az aláírási címpéldányt is csatolni szükséges, illetve közös képviselő bejelentése esetén a közgyűlési határozatot,
• amennyiben meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazást is csatolni kell.

Képviselet:

A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.

Ügyfél joga:

• szóban vagy írásban nyilatkozatot tehet,
• bizonyítékokat terjeszthet elő,
• képviselőt hatalmazhat meg,
• az eljárás bármely szakaszában betekinthet az az eljárás során keletkezett iratokba,
• az iratokról másolatot készíthet vagy kérhet,
• tolmács, jelnyelvi tolmács közreműködését kérheti,
• jogorvoslattal élhet a hatóság döntése ellen,
• az ellenérdekű fél által végre nem hajtott hatósági döntés végrehajtását kérheti.

Ügyfél kötelessége:

• jóhiszemű közreműködés az eljárás során,
• a birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el,
• az esetleges helyszíni szemle tűrése,
• az eljárási költségek viselése - az eljárás eredményétől függően.

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani.