Adókötelezettség:

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység, azaz a vállalkozónak e minőségében végzett nyereség-, illetve jövedelemszerző tevékenysége
 (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése:

Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. A helyi iparűzési adókötelezettség keletkezéséről, illetve megszűnéséről az állami adóhatóság (NAV) elektronikus úton adatot szolgáltat az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok részére, amely telephelyeket az adózó a NAV-hoz bejelentette (Htv. szerinti telephely), ezáltal adózó bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni. Ha a bejelentkezéssel, változás-bejelentéssel összefüggésben adóelőleget, vagy a NAV adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor a bejelentés megtételére az önkormányzati adóhatóság erre külön felhívja az adózót.

Az egyszerűsített (tételes) kisvállalkozói adóalap-megállapítás: A 2023. január 1-jétől hatályos módszer alkalmazására az a vállalkozó válik jogosulttá, akinek az adóévi bevétele éves szinten (12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve) nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve a 120 millió forintot [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti átalányadót választó kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén].

• Az adóévet megelőző évben a településen már működő vállalkozó – amennyiben az adóévben egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást kíván alkalmazni – az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (első alkalommal 2023. május 31-ig) jelenti be.
• Az adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévére is alkalmazhatja a tételes adóalap-megállapítást, amit majd csak az adóévet követő adóévben az adóévről benyújtandó adóbevallásán kell jelölni.
• A tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (azaz más településen már működő, de iparűzési tevékenységét az adott településen csak év közben például új telephely létesítésével, székhely-áthelyezésével megkezdő) vállalkozó is alkalmazhatja (sőt, ha más településen e módszer szerint állapítja meg adóalapját, az új telephely, új székhely szerinti településen, ezt kell alkalmaznia). Mindezt a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon kell bejelenteni az adóhatóság számára. Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást főszabály szerint annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelenteni.

Adózó e döntése a teljes adóévre vonatkozik.

Iparűzési tevékenységet végzésének helye:

A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Székhely:

• belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban),
• egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely,− a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely, − a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében a cégbejegyzésben fióktelep helyeként megjelölt hely.

Telephely:

•  az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben, vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát;
•  azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek:
  • az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75 %-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található.
  • az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75 %-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, hol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található.
•  a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.
• a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan.
• 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, azzal, hogy a napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő.

Az adó alanya:

Az adó alanya az a vállalkozó, aki az önkormányzat illetékességi területén saját nevében és kockázatára haszon- szerzés céljából iparűzési tevékenységet folytat.

Az adó alapja:

Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

• az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, a következőkben meghatározottak szerint számított együttes összegével,
•  az alvállalkozói teljesítések értékével,
•  az anyagköltséggel, továbbá
•  az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

A nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg egésze.

A nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 százaléka.

A nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 százaléka.

A nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 százaléka vonható le.

A sávba jutó nettó árbevétel - csökkentő összeg az összes nettó árbevétel - csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összeg nettó árbevételben képviselt arányának a szorzata.

Az adó alapjának egyszerűsített megállapítása:

• Az egyszerűsített kisvállalkozói adóalap-megállapítás választás során az adó alapja a székhely és telephely szerinti önkormányzatonként:
  • 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot nem haladja meg,
  • 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
  • 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot (illetve az átalányadót választó kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében 120 millió forintot) nem haladja meg.
• A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.

Az adó mértéke:
Iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke: az adóalap 1,5 %-a.

Az adó csökkentése:

A ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.

Kedvezmények, mentességek:

• A önkormányzat a helyi rendeletében meghatározottak alapján adóalap-mentesség igénybevételének lehetőségét biztosítja azzal, hogy az az adóalany, akinek vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, mentesül az adó megfizetése alól. Ha a vállalkozó adókötelezettsége az adóév egészében nem áll fenn, akkor az adómentesség csak akkor illeti meg, ha számított vagy tételes adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított részét.
• Az a háziorvos, védőnő vállalkozó (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez), akinek a vállalkozási szintű adóalapja éves szinten az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg, az állandó jellegű tevékenység végzése utáni számított iparűzési adójából 50%-os adókedvezményre jogosult. A helyi adókban a vállalkozók számára adott kedvezmény, mentesség nem lehet ellentétes a közösségi előírásokkal.
• Az új egyszerűsített tételes adóalap-megállapítás választása esetén a kisvállalkozó nem jogosult törvényi vagy önkormányzati rendeleti adó- illetve adóalap mentességre, adókedvezményre vagy adócsökkentésre.

Bevallás benyújtásának módja:

A Htv. szerinti vállalkozók – kivéve az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, társasházak…) – az adóbevallási kötelezettségét - ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést - és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon teljesítheti.

Bevallás benyújtásának határideje:

• A bevallás benyújtására előírt határidő általános esetben az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja, jellemzően az adóévet követő május 31. Egyéni vállalkozó évközi megszűnése, tevékenység szüneteltetése esetén a határidő 30 nap (soron kívüli bevallási kötelezettség), társaságok működésének megváltozása esetében a számviteli törvényben előírt szabályok az irányadók.
• Az új egyszerűsített tételes adóalap-megállapítás választásakor a kisvállalkozót főszabály szerint - amennyiben az egymást követő adóévekben folyamatosan működő adózó az általa választott bevételi sávhatáron belül marad és ezáltal az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi előleg összegét - nem terheli adóalap-, illetve adómegállapítási, bevallási kötelezettség.

Befizetési határidők:

• Az előlegfizetési időszak általános esetben – kezdő vállalkozás bejelentkezése és a kisvállalkozói tételes adóalap-megállapítás kivételével – a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Az adóelőleg fizetési időpontok általános esetben: március 15-e és szeptember 15-e.
• Egyszerűsített tételes adóalap-megállapítás választása esetén naptári éves kisvállalkozó vonatkozásában a 12 hónapos adóelőleg-fizetési időszak az adóév január 1-től december 31-ig tart. Az adóelőleg fizetési időpont ebben az esetben május 31-e.

A tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (azaz más településen már működő) vállalkozó az előlegfizetési időszakra – az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként – adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani.

A megfizetett adóelőleg és a tényleges adókötelezettség elszámolásának időpontja megegyezik a bevallás benyújtására előírt határidővel, jellemzően (naptári évvel megegyező üzleti évben) az adóévet követő május 31.