Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 101. §-a alapján 2021. január 01. napjától hatályban lévő gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 9. § (1) bekezdése értelmében

„a gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.”

A változás miatt a gépjármű üzembentartókat/üzembentartó tulajdonosokat plusz teendő nem terheli.

A 2021. adóévben az első félévi adó befizetésének határideje március 15. napjáról április 15. napjára módosul, a második félévi adó esedékessége változatlanul szeptember 15. napja, melyet a 410-es adónemhez tartozó 10032000-01079160 NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlaszámra kell teljesíteni.

A NAV minden érintettnek határozatot küld a fizetendő adóról, az aktuális fizetési határidőkről és az új gépjárműadó-bevételi számláról.

2021. január 01. napjától Tiszaújváros Város Önkormányzata csak és kizárólag a 2020. december 31. napjáig keletkezett gépjárműadóval kapcsolatos ügyek feldolgozását/lezárását végezheti el.

Adókötelezettség keletkezése

Adó alanya az a személy, aki/amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Az év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.   

Az adóalany halálát követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit a halálesetet követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek /A jogerős Hagyatéki végzést kérjük  bemutatni adóhatóságunknak./

Adókötelezettség megszűnése

A gépjármű tulajdonosa az eladás tényét a külön jogszabály alapján - de legkésőbb a változást követő év január 15. napjáig - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak.

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését - a 304/2009. (XII.22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a változástól számított 8 napon belül - az eladó tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült, a 3. §-ban meghatározott tartalmú teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtásával vagy megküldésével teljesíti.

Illetékesség

Az adóztatási feladatokat 2020.12.31-éig a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: lakcímnyilvántartás), míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el. Ha a lakcímnyilvántartásban a lakcím, a hatósági nyilvántartásban a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.

Adó alapja:

• a személygépkocsi és a motorkerékpár esetében a gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban (kW) kifejezve.
• az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya)
•  a tehergépjármű és pótkocsi saját tömeg (önsúly) növelve a  terhelhetőség (raksúly) 50%-ával
• nyergesvontató esetében: a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a vontatható átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

Adó mértéke:

A teljesítmény szerinti adóalap mértéke:

• gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

 A súly szerinti adóalap mértéke:

• a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén minden megkezdett 100 kg után 850,- Ft/év.
• a nem légrugós nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz, továbbá pótkocsi, lakópótkocsi, lakókocsi, utánfutó esetén minden megkezdett 100 kg után 1.380,- Ft/év.

A nyomtatványhoz csatolni kell:

• a közlekedési hatóság által kiadott hatósági bizonyítványt, vagy
• az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő szakvéleményét, vagy
• „útkímélő tengely bejegyzést tartalmazó forgalmi engedély másolatát.

Befizetési határidők:

tárgyév március 15. és szeptember 15.

Adómentesség súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany esetében

A súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerint súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

A 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 2. §. a) pontja szerint SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY

• az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,
• az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszeri fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,
• a 4/A. alcím szerinti minősítési rendszer szerint a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy.

Közlekedőképességében súlyosan akadályozott az a személy, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti

a) mozgásszervi részkárosodása,
b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,
c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,
d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy
e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)-d) pont szerinti két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.

A 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 2. §. h) pontja szerint EGYÉB FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLY

• az a személy, aki a fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)-d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,
• az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

Mentesség kérhető az ADATBEJELENTÉS megnevezésű formanyomtatványon, melyhez csatolni kell  a 102/2011. Korm. rendelet alapján meghatározott igazolást, szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást, az 5/2003. ESZCSM rendelet szerinti magasabb összegű családi pótlékról szóló határozatot, illetve a fogyatékos személyek jogairól  szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozatot.

Adófizetési kötelezettség szünetelése

Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni.

Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó  napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

A gépjárműadó fizetési kötelezettség szüneteltetése kérhető az ADATBEJELENTÉS megnevezésű formanyomtatványon, melyhez csatolni kell a rendőrhatóság által kiadott jogerős határozat másolatát.

Adókedvezményi rendszer

• 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (e § alkalmazásában KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
• 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.